András névnap
András eredete
Az András a görög Andreasz (Ανδρέας) névből származó férfinév. Jelentése: férfi, férfias. Az András bibliai név, András apostol Jézus első tanítványa, Szent Péter testvére volt. Női párja: Andrea.
Az András Magyarországon már az Árpád-korban a leggyakoribb férfinevek egyike volt, és népszerűsége a következő évszázadokban sem sokat csökkent, a 14-16. századtól a leggyakoribb nevek egyike. 1967-ben 1504-en kapták ezt a nevet, így a 18. leggyakoribb név lett, a 80-as évek közepén már a 13. legnépszerűbb név. Az 1990-es években is igen gyakori név volt, a 2000-es években a 21-25. leggyakoribb férfinév.
Az André, Andos, Andorás és Bandó nevek az 1990-es években szórványosan fordultak elő, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb férfinév között.
András névnapok
- András, André, Andos, Andorás: február 4., május 21., november 10., november 30.
- Bandó: július 7., november 30.
András becenevei
Andráska, Andris, Andriska Andri, Andró, Bandi, Bandika, Bandus, Banduska, Andorjás, Andorás, Andos.
András rokon nevei
Képzett nevek:
- André: a név francia alakjából
- Andos: becenévből önállósult
- Andorás: a név régi alakjának, az Andorjásnak a rövidülése
- Bandó: becenévből önállósult
- Andorjás: a név régi magyar alakváltozata
Rokon nevek: Andor, Endre,
Híres Andrások
Angyal András – táncos
Bálint András – színész
Berecz András – énekes, mesemondó
Csonka András – színész, énekes, műsorvezető
Fáy András – író, politikus
Feldmár András – pszichológus, pszichoterapeuta
Kern András – színész
Kovács András – táltos
Kovács András Péter – humorista
Nagy András – színész
Nagy Bandó András – humorista
Sütő András – író
Stohl András – színész
Szőke András – színész, filmrendező, forgatókönyvíró, operatőr
András idegen változatai
- albán: Ndreu, Andrea (nem női név!)
- angol: Andrew, Andy
- cseh, szlovák, szlovén: Andrej, Ondřej
- dán, holland, latin, német: Andreas
- eszperantó: Andreo
- finn: Antero, Antti
- francia: André
- horvát: Andrija
- izlandi: Andrés
- görög: Andreasz (Ανδρέας)
- lengyel: Andrzej, Jędrzej
- máltai: Indri
- olasz: Andrea (nem női név!)
- orosz: Andrej (Андрей)
- portugál: André
- román: Andrei
- spanyol: Andrés
- svéd: Anders (ejtsd: andes)
- szlovén: Andraž
- ukrán: Andrij (Андрій)
Névnapi szokások
November 30-a Szent András emléknapja, az advent kezdetére esik, és ekkorra már véget értek a mulatságok. Szeged környékén úgy mondták: András zárja a hegedűt. Ilyenkor november végén kezdődtek a disznótorok, ezért tréfásan Disznóölő Szent Andrásnak is hívják.
Az András-napi szokások legtöbbje a párválasztáshoz kapcsolódik. Az erdélyi Mezőpaliton a református lánynak ki kellett mennie az udvarra, és a kötényébe csillagokat szednie. Miközben a szemével válogatta a csillagokat, azalatt tízszer visszafelé kellett számolnia 10-től 1-ig, de közben vigyáznia kellett, nehogy ugyanazt a csillagot kétszer is kiválassza. Ezután be kellett szaladnia a házba, a csillagokat az ágyába öntenie, hogy aztán megálmodja, ki lesz a vőlegénye.
A palóc lányok ezen a napon almát dugtak az eresz alá, amit Borbála napján a másik felére fordítottak, majd magukkal vitték az éjféli misére. Ha közben valaki megszólítja őket, akkor annak a fia vagy rokona lesz a férjük. Ezen a napon gyümölcsfaágakat is szoktak vízbe állítani. Ha karácsonyig kizöldültek, akkor az farsangi férjhezmenést jósolt.
A csángó hiedelem szerint ezen az éjszakán András elmondja az összesereglő farkasoknak, hogy hol találnak egy-egy birkát, tehenet, malacot. Ha a gazda azt akarja, hogy a farkas elkerülje a házát, akkor András-nap éjszakáján össze kell kötnie az ollót, mert így összeköti a farkas száját is.